Májusi turné az Alaszka Carp Lake tavon

A történet 2016. május 12-én reggel 8 órától indult útjának, ekkor érkeztünk meg tesómmal Robival az Alaszka Carp Lake horgásztóra egy 36 órás túrára. A tógazdával való rövid egyeztetés során kiderült, hogy nem valami fényes a helyzetünk, a pontyok ívni kezdtek, így elég nehéz dolgunk lesz horogra csalni őket. Fő a bizalom, reményekkel teli kezdtük hát meg a horgászatot. Az időjárás előrejelzés alapján mindenre fel voltunk készülve, mert hosszan tartó esőzéseket jósoltak. A nehéz helyzetünket figyelembe véve azt találtuk ki, hogy a tó közepére és a partszéli vonalban helyezzük ki az etetésünket. Halradar segítségével pásztáztam a mederváltozást, vízmélységet. Végig sík talaj van előttünk, így mindegy lesz, hogy hova helyezzük ki az etetést. Alapetetésnek főt magmixet használtunk, melyet búza és kukorica keveréke alkotott, amit egy kis sóval és őrölt chili porral tuningoltunk meg, továbbá Pistamix etetőpelletet juttatunk a vízbe Spomb segítségével. Az etetőpelletünk két fajta, mindkettő 6 mm méretű, annyi különbséggel, hogy a beltartalom kicsit eltér, a sötétebb pelletünk magasabb fehérjetartalommal bír, mint a világosabb. A kinti és benti etetésünk ugyan abból fog állni, csak a helyzetük más. A partszéli etetés a parttól befelé mindössze 2-3 m, mivel a vízmélység ott áll meg 3 m körül. A hosszú időt figyelembe véve és a csekély fogási esélyt megjósolva több etetőanyagot is keverünk a teszt kedvéért. A palettánk főszereplője a mostani túrán a PelletPistamix lesz, melyet MethodPistamix-el panírozunk és a 6 mm-es magasabb fehérjetartalmú pellettel dúsítunk. A másik fegyverünk a vajsavas Pistamix lesz és még előkerül az ErősPistamix is, melynek méz-vanília adottsága erősít. A kapitális pontyokat rejtő vízen feleslegessé válik a nagyon finom felszerelés. Sőt! Picikét nyugodtan átmehetünk a heavy vonalra. Horogméretet tekintve öblös 4-es méretű szakáll nélküli kerül felkötésre, melyet 0,16-os fonott előkén lógatunk 10 cm hosszúságban. Etetőkosár az töltőszerszámos method kosár lesz, melyet 3,9 feeder bottal fogunk a megfelelő távolságba juttatni. A rod-pod-on elektromos kapásjelzőt is használok, ilyenkor nagyon jó szolgálatot nyújtanak, bár nagyon sok megszállott finom szerelékes ellene van – én személy szerint nem a trendet követem, sokkal jobban a saját kényelmem javára döntöm a mérleget ilyen téren. Aki sokat jár hosszabb túrára, azt tudja, hogy igen is elengedhetetlen kelléknek számít. A keszegek igen intenzíven esznek, mert elég szép számmal kezdtük húzgálni kifelé őket. A délutáni órákban kicsit sikerült növelni az adrenalin szintet egy 15 perces fárasztással, melynek eredménye egy 11+ gyönyörű, egészséges, pikkelyes bajszos. Nem sok időnk volt kipihenni az izgalmat, mert egy újabb fárasztásban volt részünk, melyet most tesómnak sikerült kapásra bírni. Nem volt hiábavaló, mert igen csak megelégedetten láttuk a mérlegen a maga 12+ súlyát. Visszaengedés után egy kicsi csend következett, amit csak a sörös doboz szisszenése tört meg olykor-olykor. Sötétedés előtt viszont bejelentkezett “Thomas a gőzmozdony” névre elkeresztelt, igencsak méretes termetű igazi igásló. Közel 30 perces szó szerinti fárasztásban volt része az öcskösnek. Küzdelmüket elnézve nem tudtam megjósolni ki adja meg előbb magát, Ő vagy a hal. Hétszer volt 30-40-50 méteres kirohanása Thomasnak a szákolástól, mire kimondhattuk, hogy ezt a meccset pontozással Róbert nyerte, de nagyon kemény mérkőzés volt. Thomas súlya a mérlegeléskor 17+, melynek mindketten nagyon örültünk. Az éjszaka a megjósoltak szerint alakult. 20 órakor megjelentek az esőcseppek, majd megállás nélkül esett. Ennek örömére takarodót fújtunk magunknak, itt jött el az idő egy kis pihenésnek. Ébresztőt hajnali 4 órára beállítva hajtottuk fejünket álomba. A reggeli ébredés nem várt fordulatot hozott, melyet többszöri csipatörlésem sem volt hajlandó megváltoztatni. Fel sem tudtam fogni amit látok, illetve amit nem látok. Nyoma sem volt annak, hogy én előző este itt horgásztam volna, a rod-podom botostul eltűnt. Elmémbe a “most sírjak vagy nevessek”, de nem tudtam mire vélni a hajnali kómától. Elemlámpával a vizet pásztázva magam előtt megláttam csillogni a víz alatt a rod-pod lábát. Kicsit kezdtem megörülni, hogy veszteségem visszafelé kezdhetem számolni. A vízből való kiemelés után csak az egyik botom volt rajta, aminek örültem, mert már csak a másik kellett. Az orsót ahogy tekerni kezdtem éreztem, hogy ez kicsit más helyzet lesz, majd megpillantottam a tó közepén kiágaskodó másik botom. Óvatosan tekertem kifelé, majd gyors gubanctalanítás közepette ellenállást éreztem az újonnan partra szállt botomon. Tárgyi hiányaim megléte után boldogabban kezdtem bele a fárasztásba, mert kíváncsi voltam ennek a kis pajkosnak az ábrázatára. 4,5 kilójával megviccelt minket elég rendesen. A délelőtti órák a keszegek felvonultatásáról szólt. Sikerült még egy 7+ pontyot fotóra bírni. Összegzésként a part melletti vonal sikeresebb volt, a gyenge kapókedv ellenére csak sikerült néhány termetesebb szépséggel is randizni és lencsevégre kapni. A beszámolóban használt Pistamix termékeket megvásárolhatjátok a www.figyelemapontyot.hu weboldalon. Amennyiben kedved tartja nézd meg a többi beszámolóm is a Figyelem a pontyot weboldalon. Berényi Norbert PISTAMIX Team Teszthorgász